Íme az új rész, ami személy szerint az egyik kedvencemmé vált!
De kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is!
Kérlek titeket, hogy szóljatok hozzá, iratkozzatok fel és pipáljatok, hogyha tetszett!
Jó olvasást!:)
Dóri xx
A tavaszi szél erőtlenül söpört végig a
nyiladozó virágokkal teli réten. A madarak lágy hangon csicseregve, töltötték
be a teret. Mosolyogva sétáltam szerelmem felé, aki a mező másik felén volt.
Lassú lépteink alatt, halkan ropogott a fű és szemeink megszakíthatatlanul
bámultak egymáséba.
Szívem hevesen kezdett verni, amint mosolyra húzta száját és szorosan magához ölelt.
Azonnal karjaimba zártam és nyakhajlatába fúrva fejem, belélegeztem mámorító illatát, amit oly’ rég éreztem már.
Nem szóltunk semmit, csak hallgattuk egymás lélegzetvételét. Végre újra, otthonra leltem karjaiban, amik most derekamat ölelték körbe.
Beletúrtam selymes, szőke hajába, majd eltoltam pár centire magamtól, hogy gyönyörű kék szemeibe tudjak nézni.
Szívem hevesen kezdett verni, amint mosolyra húzta száját és szorosan magához ölelt.
Azonnal karjaimba zártam és nyakhajlatába fúrva fejem, belélegeztem mámorító illatát, amit oly’ rég éreztem már.
Nem szóltunk semmit, csak hallgattuk egymás lélegzetvételét. Végre újra, otthonra leltem karjaiban, amik most derekamat ölelték körbe.
Beletúrtam selymes, szőke hajába, majd eltoltam pár centire magamtól, hogy gyönyörű kék szemeibe tudjak nézni.
-Hiányoztál Leo! –
cirógattam meg kedvesen arcát.
- Te is nekem Lou!
Hiába állt négy szóból
hosszú idők óta, az első felém irányuló mondata, hiszen újra olyan szerelmes lettem
tőlük, mint régen.
Telt ajkait lassan és
gyengéden hintettek csókot a számra, majd újra és újra megismételte, amíg el
nem nevettem magam.
Leültünk a fűbe, majd
elfektettem és mellkasára hajtottam fejem. Nem tudtam betelni mámorító illatával,
ami örökre az orromba szökött. Apró köröket rajzolgattam felsőtestére, mert
tudtam, hogy szereti ezt.
Minden annyira gyönyörű és hihetetlen volt, mintha csak egy álomba lettem volna.
Minden annyira gyönyörű és hihetetlen volt, mintha csak egy álomba lettem volna.
Mosolyogva néztem fel
szerelmemre, majd ajkaira hajolva, megcsókoltam. Rögtön viszonozta és selymes,
egymásba szeretett nyelveink simogatták a másikat, majd vad csatába kezdtek.
Csípőjére húzott és fenekembe markolt, amit már régen is imádott.
Lassan elhúzódtam, majd lesokkolva figyeltem az alattam lévő fiút.
Lassan elhúzódtam, majd lesokkolva figyeltem az alattam lévő fiút.
-Harry?
Louis hirtelen kinyitotta szemeit és próbálta helyreállítani
szapora légvételét. Megtörölve izzadt homlokát, hajtotta vissza fejét a párnára
és a repedezett falat kezdte el bámulni.
-Csak álmodtam.
Szorosan magához ölelve egy párnát, gondolt vissza Leo ölelő
karjaira és szerelmes szavaira. Egyszerre kerítette hatalmába a boldogság és a
hiányérzet.
Minden annyira élethű volt. Ő, ahogy ott állt előtte, ahogy mosolygott, átölelte, megpuszilta a száját és végül az a csók.
Minden annyira élethű volt. Ő, ahogy ott állt előtte, ahogy mosolygott, átölelte, megpuszilta a száját és végül az a csók.
Jól tudta Lou, hogy azt nem Leotól, hanem Harrytől kapta. Hiszen egyáltalán nem
hasonlított szerelme ajkaira. Az egész annyira más volt és magával ragadó.
Louis megijedt a benne felmerülő érzések miatt, hiszen az a csók megmozgatott benne valamit, amit nem lett volna szabad más férfinak kiváltania belőle.
Louis megijedt a benne felmerülő érzések miatt, hiszen az a csók megmozgatott benne valamit, amit nem lett volna szabad más férfinak kiváltania belőle.
Élesen kifújta a levegőt és elővéve zseblámpáját, kiment a
bázis udvarára. Egy ideig körbe-körbe sétálgatott, majd miután meggyőződött
róla, hogy senki sem követte, lekapcsolta lámpáját és megkereste a kerítésen
lévő óriási, de még is jól elrejtett lyukat, amin kimászott és leült szeretett
búvóhelyére. Pár percre volt csak a főhadiszállástól, egy kietlen dombon.
Leült és a csillagokat kémlelve merengett az álmán, ami annyira felkavarta őt.
Maga se értette, hogy miért álmodott Harryvel és az ő, megrészegítő csókjával.
Hirtelen megrázta a fejét, hátha így elűzheti a vele kapcsolatos gondolatait,
de mind hiába.
Gyűlölte, de még is vonzotta valami hozzá, valami… amit nem
tudott megmagyarázni, ez miatt még nagyobb lett az unszimpátiája vele szemben.
Halk neszt hallott, de azonnal odakapta a fejét és felpattant, majd zsebéből előkapta pisztolyát és a sötétben megbúvó ismeretlen emberre szegezte.
Halk neszt hallott, de azonnal odakapta a fejét és felpattant, majd zsebéből előkapta pisztolyát és a sötétben megbúvó ismeretlen emberre szegezte.
-Ki van ott? Mutasd magad!- szólt erélyes, megfélemlítő
hangján.
- Csak én.
Feltett kezekkel lépett ki a sötétből Harry és Loura emelte
zöld szemeit. Sóhajtva eltette a fegyvert, miközben arra várt, hogy közelebb
jöjjön.
-Mit keres itt katona?- vetette elé a kérdést. – Engedély nélkül
nem szabad elhagyni a bázist!
- Uram, önnek talán van engedélye?- pimaszkodott újra, de
hangja kicsit megtört, mintha nyomná valami a lelkét.
- Igen van, még pedig saját magamtól. – húztam fel a
szemöldököm.
Sóhajtott egyet és a bázis irányába tekintett, majd újra
Loura nézett, pontosabban a szemébe bámult. Tomlinsonnak a homlokom ráncba
szaladt és értetlenül nézett rá.
-Szóval újabb büntetést kapok, mert újra szabályt szegtem?-
olyan erőtlen volt a hangja és elveszett.
-Nem, ha elmondod, hogy miért vagy szomorú. - fel sem tűnt,
hogy letegezte.
Harry meglepődve bámult rá, mintha nem értette volna jól a
kérdést. Fogalma se volt róla, hogy miért volt, most kedves vele a parancsnok.
-Magánügy.
Louisnak rá kellett jönnie, hogy igaza van. Hiszen mi köze
van hozzá? Miért mondaná el pont neki? Csak a parancsnoka, aki ráadásul gyakran
bántalmazza.
Harry észrevette, hogy ez rosszul esett Lounak és talán egy kis bűntudatot is látott szemeiben.
Harry észrevette, hogy ez rosszul esett Lounak és talán egy kis bűntudatot is látott szemeiben.
-Te miért vagy itt?- kérdezte, szinte suttogva.
- Magánügy.
Bár eléggé gyerekes választ adott Louis, most nem
foglalkozott vele. Inkább leült a földre és újra a csillagokat bámulta. Talán
Leo is a csillagokat bámulja, pont úgy, mint ő.
-Gondolkodni jöttem ide. – adta meg magát végül Lou.
Harry bólintott egyet, majd megindult a bázis felé, de pár
lépés után megtorpant.
-Leülhetek?- fordult parancsnoka felé.
Ő pedig csak bólintott, bár Harry nem látta, de mosolygott
is közben.
Áá annyira jo lett. Harryvel csókolózott meg ha csak álmában de akkor is ❤
VálaszTörlésDe cuki kivancsi vagyok mi fog ebből ki sülni 😍
De cuki lett kus Harry azok a szemek 😍 remelem első komizo lettem. ❤
Szia megint. Bocs, hogy zaklatlak de lesz rész?? Hiányzik. És mindennap fel lépek ide hogy van rész. De a komimra se írtál a csoportba se írtál. Tudom...el foglalt vagy...de remélem nincs baj.
VálaszTörlésPuszi 😘